Március 12-én felkerült egy rövid interjú, aminek az elején Tom megjegyezte, hogy éppen megsérült a térde, így most kapott 3-4 nap pihenőt. De már úgy érzi, megőrül bezárva. Hiányzik neki a pörgés és az, hogy nem kap levegőt a ruhában. Mark megkérdezte, milyen (érzés) Pókembert alakítani.

Egy álmom vált valóra. Amikor gyerek voltam, egyszerűen megszállott rajongó voltam. Amikor 14 évesen megkérdezték, hogy ha egy szuperhőst választhatnék, kit szeretnék eljátszani. Én pókembert mondtam. Egyszerűen hihetetlen. Életem egyik fénypontja, itt találkoztam a két legjobb barátommal (Zendaya és Jacob Balaton) és nagyon szórakoztatóak a forgatások.

Tom már régebben elejtette, hogy szívesen lenne James Bond. Mark is rákérdezett erre.

Nem tudom elégszer emlékeztetni magamat arra, hogy milyen szerencsés vagyok, hiszen hatalmas megtiszteltetés Pókembert alakítani. De eljátszani egy fiatal James Bondot, a legjobb amit elképzelhetek és egy álmom válna valóra. De az van ami, majd meglátjuk, mi lesz.

Mark ezt követően a Cherry-ről kérdezte. Arra volt kíváncsi, hogy tudott ilyen sötét karaktert eljátszani.

Pókembert alakítani egy dolog. Bár nagyon érdekes, megvannak azok a bizonyos korlátok, amiket nem léphetsz át. Egyrészt karakterhűnek kell lenned, másrészt sok a fiatalabb rajongó. De egy olyan karakternél mint Cherry, a határ a csillagos ég. Kreatívabb lehetsz, hiszen (szinte) nincs határ, amit ne léphetnél át. Szóval, számomra nagyon szabad érzés és jó volt újra a Russo testvérekkel dolgozni. Érdekes volt ejátszani egy sötétebb verziómat.

Tom megemlítette, hogy úgy érzi, a szerencse hiánya vezette Cherry-t oda, ahova. Hiszen ő mindent elkövetett, amit csak tudott, bárhol, bármit csinált, abba 100%-ot beleadott, de a szerencse az nagyon elkerülte őt. A legvégén pedig megjegyezte, hogy reméli, sok ember szemét felnyitja ez a film és ezek után (is) mernek segítséget kérni a PTSD-ben szenvedők és meghallgatják majd őket.